(apu nem támblörözik, nem is fészbúkozik, szóval nem lövöm el a szakállas reklámpoént)
Igen, új év van, juhééé. Az elmúlt 15 évben (kiszámoltam, nem kamu) először szilvesztereztem itthon. Komoly. A hagyományos elő-szilveszter kicsit (kicsit?) kemény lett, így nem akartam (tudtam) erőltetni a 31-i banzájt. Itthon, pihentem, kialudtam magam (baromi fura, de tényleg nem vagyok fáradt), azóta meccset nézek, meg elővettem a Madden 2008-at, megnyertem a Super Bowl a Saints-szel, aztán annyira unatkoztam, hogy a Lions-szal is (aki ért az amerikai focihoz, azon belül az NFL-hez, az tudja, hogy ez kb. egy csoda :P ). Aztán a dobozban néztem egy kis amerikai focit (mert más értelmes nem volt, najó Simpson család, de az meg magyarul nem az igazi), és most meg itt ülök a gép előtt, és próbálom magam lelkileg felkészíteni arra, hogy holnap munkanap.
Mindezek előtt azonban elkapott valami, ami arra késztetett, hogy összeszedjem egy kicsit a gondolataimat, és végiggondoljam, hogy mi is volt tavaly. Baromira nagy hullámvasút év volt. Igen szarul kezdődött, baromi nagy anyagi válságban voltunk, és némileg vagyunk azóta is. Én ezt azzal kompenzáltam, hogy ittam és buliztam. Igen, nem a legjobb reakció. Aztán az egész szarakodás tetőzött azzal, hogy életem legdurvább bepiálását bemutattam, egy teljesen veszélytelennek induló szituációban, akár vezethetett volna oda az egész, hogy most nem írogatok itt (köszi Réka, még mindig). Aztán, csak hogy jó legyen, Viki (a kedvesem, azoknak, akik nem tudják) szenvedett egy baromi durva balesetet, amiből sértetlenül megmenekült. Ez volt az a fordulópont, ahol elgondolkodtam, átértékeltem, és cselekedni kezdtem.
Most hol tartok? Kifelé mindenből. Az elő-szilveszter jó volt arra, hogy rájöjjek: vége egy korszaknak. Nem esett jól az egész buli, nem akarom én ezt. Öregszem, na. A munkám is jól alakul, köszönhetően több olyan lehetőségnek, ami mellett fél éve elmentem volna, ma pedig megragadtam. Köszönhetően annak, hogy erre koncentrálok. Köszönhetően annak, hogy az emberek egy része hisz bennem, és akik nem, azokkal már nem foglalkozom.
Úgy tekintek a következő évre, mint egy baromi nagy és hosszú lehetőségre, a saját kis életem rendbetételére.
Szóval. Boldog Új Évet Mindenkinek!
